"Az Antikrisztusnak
kell a lehető legközelebb
lennie a “széthulláshoz", úgyhogy azt lehet mondani, hogy
miközben individualitása irtózatosan fejlett, ugyanakkor csaknem
megsemmisült is, s ez pontosan az “ego" “Önmagam"
előtti háttérbe
szorításának fordítottja, más szavakkal a principiális
Egységben való fúziót helyettesítő és
parodizáló “káoszban" való konfúzió; és ez az állapot,
amelyet testi alakjának deformitása és aránytalansága
reprezentál, individuális állapotunk lehetőségeinek
legalsó szintjén fekszik, úgyhogy tényleg az “ellenhierarchia"
csúcsa az a hely, ami az Antikrisztust megilleti abban a feje
tetejére állított világban, amely az ő
világa lesz."
világa lesz."
Sőt - minthogy az “ellentradíciót" képviseli - még kizárólag szimbolikus szempontból is deformáltnak kell lennie: mert az "ellentradíció", mint már korábban magyaráztuk, csupán karikatúrája lehet a tradíciónak, és a karikatúra szükségképpen eltorzítást és eltorzulást implikál; ha másképpen volna, akkor nem állna módunkban külső jegyei alapján megkülönböztetni a valódi tradíciótól; éppen azért az előbbinek magán kell viselnie az “ördög jelét", hogy legalább a választottakat ne tudja rászedni.
Ráadásul a hamis szükségképpen “mesterséges" is, és ebben a vonatkozásban - egyéb sajátosságai ellenére - az “ellentradíció" sem kivétel, sőt a modern világ összes “mechanikus" terméke közül az “ellentradíció" lesz az utolsó; lesz benne valami, ami hasonló lesz a korábban már említett "pszichikus tetemek" automatizmusához, és akárcsak ez utóbbiak, az "ellentradíció" is ideiglenesen életre keltett “maradványokból" fog összeállni, s ez újra csak magyarázatot ad arra, hogy miért nem tartalmazhat semmi tartósat; infernális akarattal galvanizált “maradványok" halmaza; ennél bizonyára semmi sem adhat pontosabb képet arról, ami elérte a felbomlás legszélét." (René Guénon: "A Nagy Paródia, avagy a fordított spiritualitás.")
)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése