2019. november 12., kedd

Lóránt Károly: A liberális kapitalizmus kudarca

LÓRÁNT KÁROLY
(Magyar Hírlap)
Az ilyenfajta szabadkereskedelem nyertesei egyértelműen a multinacionális vállalatok vezetői és tulajdonosai.

2019. november 10., vasárnap

Bogár László: A liberális demokrácia fedőnevű konstrukció szimpla csalás.

Gyilkos szólásszabadság

A liberális demokrácia fedőnevű konstrukció szimpla csalás

A világhálón gyakran megjelent mostanában egy szellemes karikatúra, amelyen a politikailag korrekt beszéd seriffje, aki éppen lelőtte a csizmáján a szólásszabadság feliratot viselő „bűnelkövetőt”, csak annyit mond, bocs, haver, de kicsi kettőnknek ez a világ. Valóban kicsi lenne? De hiszen az egész Felvilágosodás a racionális tiszta Ész logikájára épülő világ, és persze a világszabadság a korlátlan szólás­szabadság eszméjére épült. A karikatúrán az áldozatként elterülő szólásszabadság csizmáján, a First Amendment, vagyis az Amerikai Alkotmány egyes számú kiegészítése felirat is látszik, mint a liberális demokrácia legfőbb talapzata. De akkor most a szólásszabadság, az egyes cikkelyből az egyes számú közellenséggé vált?
Ki ez a szólásszabadságot éppen kivégző seriff, aki a politikai­lag korrekt beszéd képviselője? És legfőképpen miért nem éppen maga a teljes szólásszabadság a politikai korrektség legmagasabb csúcsa? Megannyi kérdés, amire mostanában nem nagyon jön válasz a globális beszédtérből. Mielőtt az okokon eltöprengenénk, tegyük hozzá, hogy azért akadnak olyanok, akik mégiscsak keresik a választ. Ezek közé tartozik Andrew Marantz, a New York Times cikkírója, aki hatalmas vitát váltott ki azzal, hogy „Megöl minket a szólásszabadság” címmel jelentetett meg írást az NYT hasábjain. A szerző egyébként rövidesen kiadja ezzel kapcsolatos könyvét is, amely az „Online szélsőségesek, technoutópisták és az amerikai beszédtér (American Conversation) túszejtői” címet viseli. Marantz érthető módon kiutat keres a magát liberális demokráciának nevező globális hatalmi konstrukció egyre súlyosbodó és megoldhatatlannak látszó válságából, és bár írása sok elgondolkodtató mozzanatot felszínre hoz, a kiút megtalálása ezúttal is elmarad. Nagy valószínűséggel egész egyszerűen azért, mert ilyen kiút nincs. Az írás, akárcsak a többi hasonló stratégiai célt maga elé tűző mű, nem tud (és nem is akar!) kilépni abból az értelmezési keretből és fogalomkészletből, amelyen belül a válasz megtalálása teljesen reménytelen, sőt egyenesen értelmezhetetlen. A liberális demokrácia mint mentális konstrukció nyilvánvaló önellentmondás. Azt állítja ugyanis magáról, hogy benne a nép uralkodik (mármint a népnek a választásokon többséget szerző képviselői) és ez teljes szabadságot jelent mindenki számára. Ezzel szemben az elmúlt két évszázad tapasztalatai egyértelművé teszik, hogy erről szó sincs.
A liberális demokrácia fedőnevű konstrukció ugyanis szimpla csalás. Benne nem a többség, az egyébként tökéletesen definiálatlan, és kizárólag önkényesen használt hivatkozási alapként szereplő „nép” többsége uralkodik, hanem egy szervezett kisebbségnek a szervezetlen többségen gyakorolt alig burkolt diktatúrája valósul meg. Ennek alapján az is teljesen érthető, hogy a magát liberális demokráciának nevező rejtett diktatúra mindent igyekszik megtenni annak érdekében, hogy a beszédhatalmi, véleményhatalmi térben kizárólag olyan értelmezési keretbe ágyazott, olyan fogalomkészlettel leírt tartalmak jelenhessenek meg, amelyek beleilleszkednek a mainstream elbeszélési módba. Amely utóbbit politikai­lag korrekt beszédként nevez meg a liberális demokrácia médiagépezete. Így aztán aki nem ilyen értelmezési keretbe ágyazott és/vagy nem ilyen fogalomkészlettel leírható narratívát próbál használni, az ezzel a tettével eleve kirekeszti magát a tolerálható beszédtérből.
Az, ahogy Andrew Marantz könyvének címében fogalmaz szimpla „túszejtő”, vagy talán géprabló (az eredeti angol szó a hijack) akit, akárcsak a karikatúrában szereplő politikailag korrektül beszélő seriff a liberális demokrácia nevében éppen kivégez. És hogy miért ez a riadalom, aminek alapján Marantz említett cikkének címében egyenesen úgy fogalmaz, hogy a szólás­szabadság megöl minket? Hát azért, mert az internet megjelenésével a globális beszédtér olyan átalakulása kezdődött el, amelyet ugyan a liberális demokrácia nevű globális diktatúra uralmi szuperstruktúrája indított el, de amely felett elveszteni látszik a teljes és megbízható ellenőrzést. Egyelőre nagyon nehéz beazonosítani, hogy vajon hol tévedtek a világ urai, amikor magabiztosan úgy vélték, hogy ez a planetáris dimenziójú „cyber-space” is teljesen kézben tartható lesz számukra. Hogy a „moderátornak” nevezett globális ügynökhálózat segítségével csírájában fojtható majd el minden deviáns narratíva. Hogy elég a „gyűlöletbeszédre” való puszta hivatkozás, ahhoz, hogy bármilyen számukra nem elég korrekt megnyilvánulás az egész világegyetemből azonnal és nyomtalanul eltüntethető legyen. Ám a fejlemények azt látszanak igazolni, hogy ez a megaprojekt nem egészen a stratégiai terveik szerint alakul. A liberális demokrácia globális véleményhatalmi diktatúrája egyre több szereplő számára válik egyre nyilvánvalóbbá. És egyúttal az is világossá válik, hogy ez a rejtett diktatúra hihetetlen brutalitással roncsolja szét az emberi közösségek anyagi, fizikai, lelki, erkölcsi, szellemi szövetrendszerét szerte a világon. Így aztán kézenfekvőnek látszik, hogy az így kifosztott világ éljen is a világháló adta lehetőségekkel, jelentse is nyomorúságát, kiszolgáltatottságát. És ez a világszerte egyre inkább érzékelhetővé váló, egyelőre meglehetősen amorf és szervezetlen lázadás evidens módon próbálja e lázadásához eszközként használni a közösségi médiát, a világháló egész globális rendszerét. Az pedig több mint érthető, hogy mindezt a világ urai, mint a szólás­szabadság elszabadult gyilkoló gépezeteként értelmezik.

2019. október 20., vasárnap

Julius Evola - Üzenet az ifjúságnak.

"Felemelkedni, bensőleg feltámadni, rendet teremteni önmagunkban, tartás."
Semmit sem tanult a múlt leckéiből, aki manapság azzal áltatja magát, hogy lehetséges merőben politikai küzdelem, s hatásos lehet egyik vagy másik formula és rendszer anélkül, hogy kiegészítené egy új emberi minőség.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy egy romba dőlt világ vesz körül minket. És egyedül csak az menthet meg, ha vannak olyan emberek, akik talpon tudnak maradni a romok között. Nem azért, hogy formulákat erőltessenek ránk, hanem azért, hogy példát mutassanak azáltal, hogy nem menetelnek együtt a tömegek demagógiájával és materializmusával, hanem az érzékenység és az érdeklődés különböző formáit ébresztik fel.
Manapság csak arra építhetünk, hogy nem hagyjuk magunkat elsodortatni. Ebben az összedőlt társadalomban képesnek kell lennünk arra a luxusra, hogy jellemünk legyen." 


2019. október 1., kedd

A "béke-vallás" globalista meséje szigorúan hasznos idiótáknak

- Minden valamirevaló szakrális vallás (kereszténység, hinduizmus, buddhizmus, iszlám, az eurázsiai szittya-hun népek kínaiak által is árnyalt Ég kultusza) - a teremtett világ vonatkoztatási rendszerében - a rossz, a bűn ellen hirdet harcot az Igazságosság nevében és így törekszik az üdvösségre (első kocka)
Ezért a harcművészetet tekinti az Élet gyakorlásának és a teremtett világot távolító elmélyülést pedig  a Halál gyakorlásának. Az oltár eredetileg koporsó volt és azon mutatták be az Úrvacsorát.
- A "béke-vallás", a pacifizmus igénye a modernista világképű globalisták meséje szigorúan hasznos idiótáknak (harmadik kocka). 
Azzal a hátsó szándékkal terjesztik, hogyha az egyik fél verseng, míg a másik együttműködik, akkor a versengő maximalizálja a hasznot. 




Globalisták, bevándoroltatottak, őslakosok.

Mivel a Szemfényvesztő Messiás imádja összekuszálni a szálakat, ezért tisztázzuk a frontokat: 
- A globalisták az agresszorok. 
- A bevándoroltatottak egyrészt a globalisták eszközeiként agresszorok, ám egyben a globalisták áldozatai is.
- Az őslakosok pedig az áldozatok, ezért igazságos és jogos védekezniük, ahogy tudnak. 


2019. szeptember 27., péntek

A szolipszizmus bírálata

Az elmegyógyintézetben öt ápolt ül körbe egy asztalt. Valamennyien leereszkedően, picit hamiskásan mosolyogva, de jóindulattal szemléli a többieket. Valamennyien tisztában vannak ugyanis, hogy a másik négy valójában káprázat és Én..., Én vagyok Napóleon!

Napóleon.

Carl Rogers humanisztikus pszichológus, az egyetemi pedagógiai és pszichológiai továbbképzések oszlopszentje szerint: 

"Ádám bukása volt az első szabad tett "  
(Tehát a Bűnbeesés erény, íme a Fordítottság! Innen érthető, miért hívják a pszichológusokat modernista papságnak, tisztelet a kivételnek.)
Folytassuk Rogers-al:

„az isten parancsának való engedetlenség valójában a kényszertől való megszabadulásunkat és az értelem kezdetét jelentette!”. 
Számára az önmegvalósítás az erény, nem az Istennek való engedelmesség (illetve az önmegvalósítás nem az Istennek való engedelmesség).
Nos, „ez az önmegvalósítás az ’Egyet’-et involválja, mert a vallásos tapasztalás a mindennel való egység megtapasztalása, ami az ember világhoz való – gondolat és szeretet által megragadott – kapcsolódásán alapul.(…)
New Age-szövegünk definíciója szerint a „transzperszonális” kifejezés „a lét vagy tudat azon dimenzióit jelöli, amelyben az egyének egy közös identitás részesei; azokat a dimenziókat, ahol mind egyek vagyunk.” Az önmegvalósítást most már önmagában való célnak tekintik, függetlenül másokra gyakorolt hatásaitól. Ahogy magunkban fölfedezzük az Egyet, tetteink révén a lehető leghathatósabb módon kiárasztjuk potenciálját. Hogy mi ez a mód, azt az önvaló tudja a legjobban. Mivel a személyes tapasztalás egyenlő a realitással, az ember megváltoztatja a realitást azzal, hogy az önvalóra koncentrál. Saját tapasztalásom teljes tudatossá tételéhez maradéktalanul el kell fogadnom az adott tapasztalást úgy, ahogy van. Bármilyen önmagam vagy mások általi követelmény, hogy például másmilyen legyek, mint amilyen vagyok, gyengíti a kapcsolatomat azzal, amit valójában megtapasztalok. Ez természetesen tiszta szubjektivizmus vagy filozófiai szolipszizmus. Egyszerűbben fogalmazva pedig nárcizmus. (…)
Amikor a keleti vallások feljogosítanak olyan mantra alkalmazására, mint az aham Brahma, vagyis „én vagyok Brahman”, ezzel nem annak az ígéretnek a realitását hirdetik, amit a Kígyó tett Évának: „és olyanok lesztek, mint az Isten”. Hanem inkább azt szolgálják , hogy az arra kvalifikált egyénbe véssék a transzcendens Isten őbenne való immanenciájának felismerését. Ahogy szent Pál mondotta, „élek én, de már nem én, hanem Krisztus énbennem”. Amikor a modern pszichológia zűrzavarába merült nyugatiak ilyen formulát használnak, összetévesztik az alacsonyabb ént vagy egót Platón immanens daimón-jával. A végeredmény pedig pontosan a Sátán ígéretének elfogadása lesz. Ahogy George Leonard, az Esalen munkatársa mondja: „olyanok vagyunk, mint isten, mindenhatók és mindentudók.”
Lényegében Rudolf Steiner és a humanisztikus pszichológusok,
főleg az öreg korára okkultizmusba merülő
Carl Rogers valamint Abraham Maslow dolgozták ki a New Age vallását az USA béli Esalen Intézetben. 
Például a "teremtő gondolat elv" merő szolipszizmus, az Ész (Fényhozó) kultusz egy formája.
Mindazonáltal nincs új a nap alatt. Mint Rama Coomaraswamy, szívsebész, majd pszichiáter, végül katolikus pap fogalmaz: "A New Age egyáltalán nem új, az ember bukása óta jelen van."
(…)
A tévedés itt egyértelműen a kétféle én – vagy katolikus terminológiával élve a személyiség és az egyéniség – konfúziója. Az ember személy, mert nem csak testtel és nem csak vegetatív és animális lélekkel bír, hanem különösen mert spirituális és halhatatlan lélekkel rendelkezik. Az ember személyiségének fejlesztése ezeknek a speciális attribútumoknak a hasznosítása, amelyek lehetővé teszik, hogy isten életének részesei legyünk. Az ember egyéniségének fejlesztése viszont, amiről New Age összefüggésben van szó, önző léthez és életmódhoz vezet, amelyben az ember saját szenvedélyeinek rabjává lesz, és arra törekszik, hogy magát helyezze mindennek középpontjába.

A New Age másik tévedése a „minden Egy” metafizikai állításának félreértése:


"The House of One"-Berlin kezdeményezés valójában
egy principálisan dualista és két principálisan nem dualista világkép összemosása.
"Ha az egyik fél verseng, míg a másik együttműködik, akkor a versengő maximalizálja a hasznot."
Természetesen a Princípiumban Egység van, de a manifesztációban mindig jelen van a multiplicitás.
"A hamis spiritualitás valójában a “spirituális megújulással" azonosítható," 
R.Guénon "A Nagy Paródia, avagy a fordított spiritualitás"
(…) 
A New Age hívei úgy hiszik, a kozmikus egység – ami megint a szupertudat vagy „isteni tudat”, nem pedig Isten transzcendens egysége – azáltal áll helyre, hogy már ebben az életben meghaladjuk s jót és a rosszat. Bár Isten in principo lehet, hogy minden ellentétet meghalad, ők azt állítják, hogy a jó és a gonosz még ebben a megnyilvánult világban is egy és ugyanaz – a gonosz csupán „az Erő sötét oldala”, ahogy a népszerű film lefesti. Ha elfogadjuk a szintek ilyetén összemosását, az összes erkölcsi korlát értelmét veszti.


(…) 
A reinkarnáció mint olyan nem a hinduizmus tanítása, hanem inkább a teozófiáé, és ha a reinkarnáció valóban megtörténhetne, akkor az a hinduizmus szempontjából kudarcnak minősülne. 
A hinduizmus nézőpontja szerint az élet célja nem újjászületni és újabb esélyt kapni a szenvedélyek kielégítésére, hanem inkább megszabadulni a létesülés folyamatának egészéből.
(…)
Mint René Guénon rámutatott, e kozmikus tudat vagy „Minden Mindenség”, amelyben némelyek olyannyira el kívánják veszejteni magukat, nem lehet más, mint a szubtilis világ legalsó régióinak diffúz pszichizmusa, amely nem áll távol a Jung által feltételezett „kollektív tudattalan” sötét alvilági labirintusától. 
Krisnások, a hinduizmus nyugatosított, "neoprotestáns" szektája.
A New Age vallásának másik fontos jellegzetessége az a meggyőződés, hogy új civilizáció küszöbén állunk, amelyben az emberiség egésze vagy többsége érintkezésbe áll majd a Szupertudattal.

A New Age, mint pacifista farizeizmus illetve hasznos idiotizmus
Erről szólna igazából az egész evolúció. Minden fejlődik, nemcsak az ember, hanem a Szupertudat is. Ezzel megint visszatérünk a szekuláris utópizmushoz és Teilhard de Chardin-hez. Ez az eljövendő utópia nyilvánvalóan földhöz ragadt, szocialista és közösség-,nem pedig családorientált. A Vízöntő korának nem lesznek rögzített és merev erkölcsi törvényei. Azok, akik az embert tökéletesítésre váró állatnak tekintik, végül azt érik el, hogy teljesen állatot csinálnak belőle. Ilyen értelemben máris beköszöntött a Vízöntő kora. 
Az Oscar díj hivatalos jelképe:
A modernista emberisten, a szakrális istenember antitézise.



A New Age híveinek kezdetben a vallásszabadság mellett kell kiállniuk a nyilvánosságnak szánt üzeneteikben. 
Csak később ragaszkodnak annak az új kötelező világvallásnak az elfogadásához, amelyért könyveik kiálltanak, és amely teljes mértékben szakít majd Jézus Krisztus ((mint Világkirály, aki közvetít Ég és Föld között (a szerk. megj.)) és Isten mint Atya ((a Mindenség (a szerk.megj.)) elképzelésével. 
Azokat, akik ebbe nem mennek bele, erőszakos eszközökkel kell eliminálni - amit Bailey "tisztogató akciónak" nevez. 
Egyértelműen az ómegapont és az antikriszus uralma felé úton haladunk." 

(Rama Coomaraswamy: "A hinduizmus deszakralizálása nyugati fogyasztásra.")





Krisztus "Nimród fia"-Csiba Zsolt

"A Mennyiség Uralma és az Idők Jelei." című könyvből. 39. fejezet. 



2019. szeptember 23., hétfő

"A Turul-harcos feltámadása"...török sorozat, mely által szittya-hun-avar-magyar őseink élete is átélhető...

Nem csak a legenda, hanem a Turul és az Edebali név is a mi IX. századi Emese-mítoszunkkal való rokonságára utal, hiszen Emese apját, Álmos Kende nagyapját, Edubeli-nek, "a nagy tiszteletreméltó bölcsnek" hívták.
A filmsorozat címe "Resurrection Ertugrul", magyarul „A Turul-harcos feltámadása", nyugodtan mondhatnánk, hogy az Attila-Álmos erő feltámadása, de Turulházi volt a baktriai I. Tu(g)rul király, a hatalmas Szeldzsuk Török Birodalom atyja, illetve az onogur-bolgár uralkodó, Kuvrat kán is.

Az "Er" törökül, férfi-harcost jelent. Az "Er-tugrul" név jelentése: "Turul-harcos." (Érdekességképpen: az "Er-dogan" jelentése "Sólyom-harcos".)



A fimben Szulejman sah a közép-király (Nap-király), aki nálunk Álmos kendének felel meg. 

Ertugrul a második, a "cselekvő király", a gyula, ami nálunk a jelzett időben Árpád vezér és 

Gundogdu pedig a harmadik méltóságnak, Kurszán horkának felel meg. 
A fősátor egy dombon áll és hármas-halom elrendezésű.

882-ben az éppen Konstantinápolyba igyekvő Metód püspök találkozik a még gyula, tehát „cselekvő királyi" rangot viselő párducos Árpáddal: „Midőn pedig a magyar király (ugor kral) a dunai részekre érkezett, látni akarta (Metódot). És midőn némelyek mondták, és úgy vélték, hogy ezt nem éli túl kínszenvedések nélkül, elment hozzá. Õ pedig, mint uralkodóhoz illik, azonképpen tisztességgel, fényesen és örömmel fogadta. És beszélgetve vele, miként ilyen férfiaknak illett beszélgetni, megszeretvén, megcsókolván, és nagy ajándékokkal elbocsátotta, mondván néki: emlékezzél meg mindig rólam, tisztelendő atya, szent imáidban.” (Metód-legenda.). 
A "párducos Árpád" Nimródra utal, mivel Őt hívták a párducok urának, aminek jelentése megegyezik a tigris-lovaglás, vagy vízen-járás jelképekkel.


Ertuğrul (1198 – 1281): oguz-török nemzetségfő, a legendák szerint I. Oszmánnak, az Oszmán Birodalom alapítójának apja volt. 1227-ben a törzs vezére lett, miután az apja, Szulejmán az Eufrátesz folyóba fulladt. Később megszerezte a Karaja Dağ hegységet a mostani Ankara mellett.
Ertuğrul neve a Turultól származásra utal, esetleg ő maga volt turul (az er- előtag sok jelentéssel bírhat), így nem kizárt, hogy mitikus személy. A hozzá kapcsolódó legenda szerint álmában egy Edebali nevű sejk utódait látta, amint világot hódítanak. Ezért fiával, Oszmánnal vetette feleségül Edebali leányát.








Az Ég nélküli Földet pokolnak hívják)
A pacifista farizeizmus a hamis szellemiség örvényébe ejt.
Ezért van az, hogy az életet a harcművészet, 


Az Ég nélküli Földet pokolnak hívják)
A pacifista farizeizmus a hamis szellemiség örvényébe ejt.
Ezért van az, hogy az életet a harcművészet, 



2019. szeptember 21., szombat

Mit lehet tenni a globalizmus ellen, mi a feladat? - Orbán Viktor római beszéde.

"Ha nem harcolsz, nem érdemes magyarnak lenned."
"A Haza az nem valami, ami tőled függetlenül 
létezik. A Haza te magad vagy." 
Aki nem kifejezetten 
magyarellenes az nem tudja könnyek nélkül végig nézni ezt az előadást: