A liberális oktatás káros a gyermekek számára.

"A szabadság alanya csak a szellem lehet, s így a szabadság nem a lélek megszabadításában, hanem a lélektől való megszabadulásban áll. (Ez az, amiért az összes nem-spirituális szabadságeszme szükségképpen félresiklik, s amiért az összes szabadságtörekvés eleve kudarcra van ítélve. Különösképpen vonatkozik ez mindennemű liberalizmusra, melynek útját a muszlim világba mostanában egyengetik – bombákkal.)" (Buji Ferenc)

Miért van az, hogy már kilométerekről meg lehet különböztetni az "alternatív" iskolák tanulóit a többi gyeremektől és nem az előnyükre. Van szerencsém viszonylag gyakran együtt utazni, azt hiszem Waldorf iskolába járó gyerekekkel. Már most látni, hogy valószínűleg önző, nárcisztikus felnőttek lesznek, örök elégedetlenek, akiknek fő gondjuk, hogy nem szeretik őket “eléggé”, legfontosabb problémájuk pedig, hogy nem mindig érzik "jól magukat”.

Inkább a közösségi értékekre, az önfegyelemre, a kötelességtudatra és a nehézségek elviselésére kellene nevelni gyermekeinket, a mindent szétziláló individualizmus helyett. Például, hogy akkor is helyt kelle állni amikor nincs kedvem hozzá vagy, hogy önmagamnál vannak fontosabb dolgok is.

Nem-Család-Haza-Isten nélküli, agyonmanipulált “egyéniségek”, önmagát legeltető, élvezkedést sóvárgó rabszolga-hada, akiket a félelem és a butaság tart össze ideiglenesen. Ez lenne a vonzó nyugati jövő?  Ki kell lépni az EU-ból, amíg még nem késő:

Magyar Hírlap • Farage: Az unió célja az asszimiláció

Individualizmus:

“Individualizmus alatt az összes szupraindividuális princípium tagadását és a civilizáció minden területének pusztán emberi elemekre való következetes korlátozását értjük;

 (…)
Amit ezelõtt sohasem lehetett látni, egy egész civilizáció puszta negatívumra való építése, valami olyasmire, amit joggal nevezhetünk princípiumhiánynak. Ez az, ami a modern világ jellegzetes abnormalitását adja, és ez teszi a szörnyûség egy nemévé
(…)
Az ily módon definiált individualizmus a Nyugat jelenkori hanyatlásának meghatározó oka, mégpedig azért, mert ez ama kizárólagosan legalacsonyabb rendû emberi lehetõségek kibontakozásának úgyszólván fõrugója,

 amely lehetõségek nemhogy nem követelik meg bizonyos emberfeletti elemek beavatkozását,
hanem ezzel ellentétben, szabad teret kizárólag minden emberfeletti elem hiányában nyerhetnek,
tudniillik lényegükre nézve minden spiritualitás és valódi intellektualitás ellenlábasait képezik.”

(R. Guénon: A modern világ válsága. “Individualizmus” fejezet)

Globalizmus (Földizmus):

“Ádám: Mi eszme az, mely a széles világot Eggyé olvasztja…?
(
…)
(A gyermekeket el akarják vinni. Éva ellenáll.)”
(…)
Az aggastyán:…Ha a család előitéletét éledni hagyjuk, rögtön összedűl minden vívmánya a tudománynak”

(Madách Imre: “Az ember tragédiája”, Tizenkettedik szín. “Phalanster”).

Liberalizmus:

"A liberális eszmeiség legalább három szinten bukott meg, politikailag, gazdaságilag és filozófiailag.
 
A liberalizmus egy eszme, ami az egyén felszabadítását tűzte ki célul a közösségi létformákból, mint nemzet, vallás, társadalom, osztály, és a saját állam. A liberálisok azt tartják, hogy a történelem a liberalizmus felé vezet és ez az emberi civilizáció csúcsa. Minden mást, ami nem ezt támasztja alá, nem fogadják el. Ez megint nagyon veszélyes helyzet, hiszen amivel dolgunk van, az egyfajta militarista mozgalom, egy fanatikus szekta, melyet a világméretű hatásgyakorlásának ténye hajt előre. Ezek tényleg azt hiszik, hogy a liberalizmus az emberiség legnagyobb találmánya.

 Természetesen ezeknek az erőknek egyre nehezebb a dolguk, mikor a diktatúrájukról szépen lassan lehull a lepel és láthatóvá válik rendszerük igazi arca."
(A. Dugin)

Dr. Neparáczki Endre: A GÉNEK NEM HAZUDNAK AVAGY A VALÓDI EREDETÜNK (Karc fm 105.9 interjú)

DR. NEPARÁCZKI ENDRE (Karc fm 105.9 interjú) - A GÉNEK NEM HAZUDNAK! AVAGY A VALÓDI

Dr. Neparáczki Endrének, az MTA szegedi genetikai laboratóriumának (Dr. Török Tibor) hozzájárulásával talált eredményei a IX. és X. századi ősmagyar sírok DNS-e alapján, 2018-ban.

Itthon a Kárpát-medencében: 

Ha a térképre nézünk, a hozzávetőlegesen Kínától kezdődő nagy eurázsiai puszta növényi takarójának legnyugatibb nyúlványa a magyar Alföld,

amiből - a szó szoros értelmében - természetes módon adódik, hogy messzi évezredek óta az íjfeszítő lovas kultúra lüktetése - tágulása-szűkülése-lüktetése-szívverése - az egyik, ha nem a legmeghatározóbb tényező a Kárpát-medencében, tehát kevésbé beszélhetünk valamiféle más népek közé történő 1000-1500 évvel ezelőtti hívatlan "beékelődésről", még kevésbé "bemenekülésről", sokkal inkább jogos örökségünk tovább-éltetéséről, egy évszádok-évezredek óta tartó folyamat magas-fokúan szervezett, átgondolt megkoronázásáról.

Árpád nagyfejedelem főerőinek 895-ös érkezése után már 899-ben, Arnulf keleti frank király felkérésére, egy különleges taktikai küzdelemben legyőztük I. Berengár itáliai király háromszoros túlerőben lévő csapatait, a Brenta-folyó mentén. A 907-es pozsonyi csatában, aminek megsemmisítő hatására több mint 120 évig nem ért bennünket Nyugatról komoly támadás, páratlan kitartással, összecsapások sorozatában arattunk diadalt, a „decretum... Ugros eliminandos esse." ("rendeljük..., hogy a magyarok kiírtassanak.") elképzelést zászlajukra tűző, jelentős túlerőben lévő ellenféllel szemben, amikor is Árpád nagyfejedelem (valószínűleg Óbudán temették el) és három fia (Tarhos, Üllő, Jutas) életáldozatot hozott. Az a feltételezés, hogy esetleg Árpád nagyfejedelem előbb halt meg és épp ez kínálkozott kedvező alkalomnak, hogy élve a pillanattal lerohanják az országot, szerintünk azért kevéssé valószínű, mert ennek a hatalmas támadóerőnek a megszervezése hosszú és komoly előkészületeket kellett, hogy igényeljen. Külföldre vezetett hadjárataink nyilvánvalóan tervszerűek és jól átgondoltak voltak, anélkül nem is lehetett volna végrehajtani azokat. Fő szempontjuk valójában az ellenfél megosztása, gyengítése, a hadszíntér országon kívül tartása a haza védelme érdekében. Kál Harka fia Bulcsú Harka - a Balaton környéke, káli-medence, a zalai, veszprémi vidékek ura - mint a nyugati részek legjelentősebb vezére volt érintett a megelőző csapások végrehajtásában. Amikor Tarhos (Tarhacsi) unokájával, Tormás (Termacsu) herceggel Bíborbanszületett Konstantin-nál járt követségben, a császár - mint korának egyik legkiemelkedőbb személyiségét - birodalmi főnemes (patrícius) címmel és aranylánccal tüntette ki. Ezen alkalommal Bulcsú a keresztséget is felvette. Világraszóló tette I. Ottó német királlyal szembeni 5000 km-es (!) hadjárata, amely óriási területet érintett: Belgium, Észak-Franciaország, Burgundia, majd délen a Riviérán haladva átkelt az Alpokon, ahol sikerrel megvívta Friault, Veronát, Aquileiát, majd hazatértek, mindezt hét hónap alatt: „Körülbelül 250 éjszakát, 500 étkezést, 500 etetést és itatást jelent 12.000 ló számára. Több nagy folyón keltek át (Enns, Rajna, Rhone és kétszer a Pó), a kisebbekről nem is beszélve. A kisebb-nagyobb ütközetek száma számtalan.” (Padányi Viktor: "Vérbulcsu".). Az út során hozzávetőlegesen 40 (!) nagyobb győztes csatát vívtak. Később bajor urak segélykérésének eleget téve Augsburg mellett jelent meg, amikor is - mivel behívói elárulták - foglyul ejtették és kivégezték, de mielőtt ez megtörtént, a kedvezőtlen hadászati helyzet ellenére olyan kitűnően küzdött, hogy a német erők is nagyon komoly veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni. Az ezzel kapcsolatos, "a magyarság megsemmisítő veresége", "gyászmagyarok" elképzelés erős túlzásnak, torzításnak, a minket valamilyen sejtelmes okból önmagunkról lebeszélni kívánó történetírás részének érezzük. Az esemény valójában egyfajta döntetlen helyzetet eredményezett, nagyobb óvatosságra késztette mindkét felet, hiszen a németek csak nagyjából 70 év múltán, 1030-ban indítottak ellenünk hadjáratot, amikor is Szent István legyőzte II. Konrád német-római császárt és kiűzte az országból.

X. századi gazdasági és katonai képességeinkről annyit jeleznénk, hogy ebben az időben állítólag több lovunk volt, mint a korabeli Nyugat-Európának összesen és ha belegondolunk, hogy hadseregünk kiemelkedően képzett tiszti karból, legénységből, nagy tűrőképességű, gyors, főleg könnyű - de voltak nehéz egységek is - minden szempontból komoly, nagy hatótávolságú "harcjárműként" tevékenykedő, összehangoltan, vasfegyelemmel küzdő lovas-íjászokból állt, akkor fogalmat alkothatunk mondjuk egy 10.000 fős tömény (tumán, tümen, tyumen /hun-magyar-török-mongol/), hadosztály elképesztő erejéről...
Összehasonlításképpen annyit említenénk, hogy a legendás normandiai Hódító Vilmosnak az 1066-os hastingsi csatában bevetett 2000-3000 lovasa döntő fölénynek bizonyult és itt az egész korabeli Anglia sorsa dőlt el...

Pap Gábor: Madách Imre - Az ember tragédiája.

Pap Gábor: Madách Imre - Az ember tragédiája.

Az új évezred hamis prófétái

Elon Musk, a transzhumanista téboly élharcosa
Az új évezred hamis prófétái: Mark Zuckerberg (videó)
Az új évezred hamis prófétái: Steve Jobs
Jobs új vallást alapított, a szcientizmus vallását.
Puzsér Róbert szót kért, de minek?
A liberálisok trójai falovaként tevkenykedő Puzsér már sokadjára olyan kérdésekbe üti bele az orrát, amikhez egyáltalán nem ért. Ráadásul ezt az általa kitalált „szélsőközép” kínosan és gyanúsan pártatlan álláspontjából teszi.
A Kétszínű Kutya Párt bűntudatkeltő kampányáról
Star Wars: Az utolsó Jedik, avagy a múltat végképp eltörölni
A televízió romboló hatása a gyermekek tudatára
Szélhámosok arcképcsarnoka, avagy nemzetünk rejtőző ellenségei
Köztudott, hogy az emberiség elleni hadviselésben kiemelt szerepe van a pszichológiának, amit elsősorban nem a lélek meggyógyítása, hanem az emberek mesterfokra emelt manipulálása miatt találtak és fejlesztettek ki.

Alexander Dugin: Transzhumanizmus (Az emberisten eszmény, a szolipszista modernizmus csődje. A blog.szerk.megj.)

 

"A modern világ nem fejlődik, hanem egy hanyatlás eredménye." (Dugin)

 

 Alexander Dugin: Transzhumanizmus - Médiavadász
                                      

(Médiavadász szerkesztői megjegyzés: Mivel a kifejezés a címben olvasható formájában terjedt el, mi is ezt használjuk, azzal a kikötéssel, hogy minden esetben nyomatékosítjuk, hogy a transzhumanizmus esetén nem egy pozitív, szellemi értelemben vett „emberen túliságról”, „emberfelettiségről” van szó (mint ahogy azt a neve sugallja, és ahogyan részben Nietzsche vagy még inkább a tradicionális vallások gondolták), hanem emberalattiságról, az emberi szint alulról való elhagyásáról, azaz szubhumanizmusról.)

 

A traszhumaniumus népszerűsége szerte a világon növekszik, elsősorban és leginkább Nyugaton, ahonnan ered. Szimbóluma egy körben lévő „H” betű (human mint ember) és egy plusz jel: H+. Ennek az áramlatnak a támogatói lelkesedve fogadnak mindenféle modern technológiát, és a fejlődés ideáját annak végső következményéig viszik. Véleményük szerint a technológia fokozása az emberiséget egy olyan állapotba vezeti, amelyben az emberi fajból egy sokkal tökéletesebb létezőt hozhatnak létre mesterségesen. Ezt úgy akarják elérni, hogy az emberi test minden részét kicserélik olyan mesterséges elemekre, amelyek megkülönböztethetetlenek a testrészektől és a belső szervektől. Ebbe beletartozik a tudat technológiai utánzása vagy az agy feltérképezése és leképezése. A génálomány szerkezete kapcsán tett legújabb felfedezések szerint lehetőség van a szervezet tökéletesítésére és képességeinek felerősítésére.

A H+ az emberiség egy új szintje, amely betegségtől és tökéletlenségtől mentes, és végül megvalósítja a fizikai halhatatlanságot. A test képes lesz a változásra, a megújulásra, és még akár 3D-ben is „kinyomtatható” lesz. A virtuális világok lesznek az emberek új lakóhelyei, amik fokozatosan átveszik a helyét a valódi életünknek. A H+-hoz képest a Fűnyíró ember vagy a Mátrix által lefestett utópiák vagy disztópiák elavultakká és meghaladottakká válnak.

A transzhumanizmus nem egyszerűen a különcöknek, a tervezőknek vagy a technológiai fejlődés fanatikusainak a hobbija. Ez az elmúlt néhány évezred eredménye, amely során az emberiség komolyan elhitte a fejlődés és az evolúció mítoszát. H+ a végső, logikus következménye a modern korszaknak, a modernitásnak. A modernitás fő gondolata az volt, hogy az embert „felszabadítsa” minden köteléke alól. A vallás, a tradíció és a hierarchikus társadalom felszámolásával kezdték, majd megváltak az Államtól és a nemzettől a „civil társadalom” létrejötte érdekében. Ezt követően eltörölték a nemekkel kapcsolatos természetes szemléletet és a normális családokat, legalizálva a nemi mutációk és perverziók legkülönbözőbb formáit. Mindez pedig ott foglalt helyet a termékek és programok széles skáláját felvonultató technológiai kibontakozás függönye mögött. Technológia és ideológia végül oszthatatlanul eggyé olvadt.

A technológiai fejlődés egy ideológiai faktorrá vált, az ideológia pedig nem lett más, mint maga a technológia.

Így cserélték fel a klasszikus politikai formákat „spin doctorokkal” (hülyítőkkel). (Nehezen visszaadható kifejezés, „gyakran pejoratív értelemben használják, egy adott helyzet, esemény elfogult, egyoldalú, valaki számára kedvező bemutatását jelenti” – a ford.)

 

 

Most elérkeztünk az emberiség „felszabadulásának” utolsó fejezetéhez. Nyugaton nincs többé vallás, politikai hierarchia vagy Állam, a szó eredeti értelmében. Minden határt átléptek, minden szabályt áthágtak. Egyetlen végső lépés maradt hátra: átlépni magának az emberi fajnak a határát. Ez a H+ – a liberalizmus utolsó szava.

A transzhumanizmus nem egy bizarr mellékterméke a technikai fejlődésnek – ez a logikus vége a modern kornak.

A modernitás szerint el kellett érnünk a kiborgok, hibridek, mutánsok és kimérák korát – most pedig megérkeztünk.

Természetesen az emberiség nagy többsége ma nem áll készen arra, hogy kiborggá vagy mutánssá váljon. De az emberiség többségét senki sem kérdezte. A történelmet mindig az elitek írják (a modernitás óta pedig az álelitek – a szerk.). A tömegek soha nem állnak készen semmire. De ez egyáltalán nem számít.

Nem készen állnak, hanem felkészítik őket, anélkül, hogy egyáltalán észrevennék.

A transzhumanizmus elkerülhetetlen, ha elfogadjuk a modern éra fő trendjét, a fejlődésben való hitet, a gyarapodást és az emberiség folyamatos és automatikus emelkedését. Ennek a fejlődésnek a vallását vagy pontosabban, álvallását a felvilágosodás hozta Európába és a világba. Ez az eretnekség fokozatosan felváltotta és a perifériára szorította a vallás összes tradicionalitás formáját, elsősorban és leginkább a kereszténységet. Lehetetlen félúton megállítani a fejlődést. Ha á-t mondunk, akkor b-t, c-t és d-t is mondanunk kell, és az ábécé többi betűjét. A H+ az utolsó betű. A továbbiakban a számítógépes nyelv kezdődik.

 

Az egyedüliek, akik a poszthumanizmussal szemben állnak, a következetes és elkötelezett tradicionalisták. Ők nemcsak a végső mutációt, hanem az egész modernitást elutasítják, a fejlődést, az automatikus emelkedést, a világ szcientista képét, a demokráciát és a liberalizmust. Ehelyett a tradicionalisták Istent, az Egyházat, a Birodalmat, a hierarchiát és a népi hagyományokat igenelték és igenlik. Nem a fejlődést.

A modern világ nem fejlődik, hanem egy hanyatlás eredménye.

A modern világ az Antikrisztus királysága. Harcolni a H+ ellen, a modern liberális ideológia logikája által diktált végső transzformáció ellen, miközben továbbra is elfogadjuk a modernitást magát, teljesen értelmetlen. A transzhumanizmus elkerülhetetlen holnap, ha elfogadjuk azt, ami ma fennáll. Ha változtatni akarunk a sorsunkon, vissza kell mennünk az időben és rá kell jönnünk, hol követtük el a végzetes tévedést.

 

A szent tanítások azt állítják, hogy az ördög majdnem mindenre képes, de embert nem tud teremteni. Csak az ember paródiáját képes létrehozni, vagy egy látszatvilágot gyártani. A H+ egyértelműen az egyik cselszövése.

 

Réb István értelmező fordítása
 

A negyedik politikai eszme · Alexander Dugin

(Kvintesszencia Kiadó, Debrecen)

 

"A világ ma egy politika utáni valóság szélén áll. A liberalizmus értékei olyan mélyen beágyazódnak az átlagemberbe, hogy nem is észleli: egy ideológia működik körülötte.
Ennek következtében a liberalizmus a politikai diskurzus teljes kisajátításával fenyeget, valamint azzal, hogy a világot teljes egyformaságba süllyeszti, elpusztítva mindazt, ami a különböző kultúrákat és embereket egyedivé teszi.
Alexander Dugin (1962) a posztszovjet korszak egyik legjelentősebb orosz szerzője és politikai kommentátora szerint ezen apokaliptikus helyzetből való kikerüléshez negyedik ideológiára van szükség. Olyanra, ami tradicionális metafizikai megalapozottsággal a háta mögött átrostálja az első három romhalmazát, használható elemek után kutatva, de eközben új és egyedi marad. A szerző nem pontról pontra meghatározott programmal áll elő, hanem körvonalazza azokat a jellemzőket és témákat, amelyek körében mindez kibontakozhat.
„A negyedik politikai eszme nem áll rendelkezésünkre minden erőfeszítés nélkül. Lehet, hogy megszületik, lehet, hogy nem. A létrejöttéhez szükséges előfeltétel az elégedetlenség; elégedetlenség a posztliberalizmussal mint univerzális gyakorlattal, a globalizmussal, a posztmodernitással, a »történelem végével«, a fennálló állapottal szemben, elégedetlenség a 21. század hajnalán zajló folyamatokkal szembeni tehetetlenséggel."”