Ki dönthet a gyerekről?
A jakobinus szekularizmus egyik leginkább hangsúlyozott területe a gyermekek „védelme” a különböző vallásoktól. Mint a fenti iskolai példában, a gyermeket világra hozó szülőket vallási identitásuk miatt eltiltják az iskolai programoktól. Felmerülhet a kérdés, hogy kinek van joga dönteni a gyerek neveléséről, kultúrájáról, identitásáról. Az államnak? A családnak? Ha a kérdésre az állam a válasz, akkor milyen jogon bíráljuk a nácizmust, fasizmust, kommunizmust? Vagy az államnak miért legyen ilyen joga a gyermeket a világra hozó szülők ellenében? Ha a család a gyermeket az alapvető emberi jogokkal ellentétes, megfélemlítő módon neveli, az államnak természetesen közbe kell avatkoznia. De normál körülmények között kétségkívül a család dönt a gyermek identitásáról." (Yıldırım Beyazıt, Ankarai Egyetem).
Hasonló fordítottság logikája van a feminista mozgalomnak: Azért harcol, hogy a nők férfiak lehessenek, tehát a nőies értékeket rombolja. Következmény: A szélsőségesen "nőpárti" mozgalom valójában szélsőségesen nőellenessé válik.
Az "Új Kor" ("New Age") Világrend Falanszter. A Fordítottságnak megfelelően, avagy a "mérgezett sütemény" jelenség: Lelkes és büszke szivárványos szerelem (love) nyomulás a szürke rémálomba... ("Sertés elvtársak, szavazzunk a böllérre!" G. Orwell: "Állatfarm") "Ádám: Mi eszme az, ami e széles világot Eggyé olvasztja?" A Tudósok elveszik a gyermekeket, hogy majd ők sokkal jobban felnevelik. Éva, édesanyaként, tiltakozik. "Az aggastyán Tudós: Ha a család előítéletét éledni hagyjuk, menten összedől minden vívmánya a tudománynak!" (Madách Imre: "Az ember tragédiája." "Phalanster" szín) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése